Voltaire:
Az asszony olyan, mint a szélkakas, csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott.

Casanova:
Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni.

Goldoni:
A nők álhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.
Két veszekedő között a harmadik örül.

Szuvorov:
A gyorsaság szükséges, a sietség káros.

Wieland:
Nem látni a fától az erdőt.

Herder:
Kinek sok adatott, attól sokat várnak.

Goethe:
Aki sohasem ette kenyerét könnyezve, aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén, az nem ismeri a túlvilági erőket.
A merészségben bűverő van.
Ki nagyot akar, magát zabolázza.
A tudással nő a kételkedés is.
Korlátok között mutatkozik meg, ki a mester.
A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.
A nő mindig megmarad első érzésénél.
A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.
Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal, és ő a következő módon fogalmazta meg a tanácsát:
Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot, tégy úgy, mintha az elérendő erény máris egyik alapvető vonása lenne; Előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet ki szeretnél fejleszteni benne, és roppant erőfeszítést tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked.

Benjamin Franklint elsősorban sikeres feltalálóként tartják számon, de íróként szintén nagy népszerűségre tett szert.
Tőle származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is:
Sok kicsi sokra megy.
Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb.
Segíts magadon, az Isten is megsegít.
Ami fáj, az nevel.

Joubert:
Ne vágd ketté, amit kioldhatsz.
A bölcsesség a gyengék ereje.
Nincs hasznosabb dolog, mint felismerni, hogy tévedtünk.
Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.
Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni.
Aki tanít, az kétszeresen tanul.
A nyomor elfojtja, a gazdagság felszítja a szenvedélyeket.
Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek.

 
XVIII. Lajos:
A pontosság a királyok udvariassága.

Hegel:
Érdek nélkül semmi sem jön létre.

Kant:
Szép az, ami érdek nélkül tetszik.

Rousseau:
Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.
A sikert felejtsd el, a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.

Cabet:
Mindenki egyért, egy mindenkiért.

I. Lipót:
Egységben az erő.

Metternich nem csak híres politikus volt, hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is:
Semmi sem sebez jobban az igazságnál.

Rückert:
A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő.

Heine:
Sohasem lehet tudni a nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.
Csak az nem fél, aki balga.

Balzac:
A nőknek megvan az a képességük, hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak.
A szerelem olyan, mint a szél, az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá.
A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; De ha nem szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

 
Schopenhauer:
A véletlen is szükségszerűség.
Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs; Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.

Kölcsey:
Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

Schiller:
Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát.
A sors felemeli az embert, amikor szétmorzsolja.
Jótékony a tűz ereje, amíg az ember bír vele.
Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont.
Ki tudja, hogy az idő méhe mit rejt magában.
A bűn feladja önmagát.
A mór megtette kötelességét, a mór mehet.
Végül:
A változatosság fűszerezi a gyönyört.
Ennek a kétszáz évvel ezelőtt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik:
A változatosság gyönyörködtet.

Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is.
Vörösmarty:
Határozz, és kimondtad sorsodat.
Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.

id. Dumas:
Keresd az asszonyt!

 
Hugo:
A legnemesebb boroknak is van seprőjük.
Rettenetes, ha a gyűlölet a vizsgálóbíró.
A népszerűség aprópénzre váltott dicsőség.
Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt! Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt?

Széchenyi:
Akkor élsz, ha másokért élsz.
Az ember annyit ér, amennyit használ.
A szerelem nem okoskodik, ha okoskodik akkor már nem szerelem.

 
Kossuth:
A múlt a jövendő tükre.
A félelem mindig rossz tanácsadó.
A magyar még a saját kárán sem okul.
Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.

Emerson:
A természet kerekei nem rozsdásodnak be.
Önbizalom a siker egyik titka.
A tett erőt gerjeszt.
A jó modor apró áldozatokból épül fel.
A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem.
A nagyság a jövőre apellál.
A dolgok, amelyek neked vannak szánva, feléd gravitálnak.
A hasonló csak hasonló által ismerhető meg.

George Sand:
Az asszony akkor a legerősebb, ha gyöngeséggel vértezi fel magát.
A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek.

Andersen:
Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább.

 
Korr:
Elkerült bajokból tevődik össze a boldogság.

Tennyson:
A létezés még nem élet.

Dickens:
A halogatás időlopás.

Goncsarov:
A ravaszság olyan, mint az aprópénz, nem lehet sokat venni érte.

Kierkegaard:
Az ártatlanság tudatlanság.

Freytag:
A politika alapja a kompromisszum.

Garay:
Boldog csak úgy lehet férfipálya, ha méltó hölgy a koronája.

Isten semmit sem ad ajándékba.
A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal, vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg.
Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következőképpen fogalmazta meg:
Szenvedély nélkül nincs zsenialitás.